Kődobálás!

Végre-valahára! Sikerült a hintázáson kívül mást is csinálni a tengerparton! Ugyanis eddig csak a hintáról szólt minden! Amint leértünk a partra, be kellett pattintani Csirkét a hintába-minimum húsz percre-és semmi más nem érdekelte. Illetve, bocsánat, a tengerbe való bemászkálás is érdekelte, és nem értette, hogy miért nem engedjük be a vízbe. Szóval, úgy történt, hogy lesétáltunk a partra, és a hinta után lementünk a vízhez is (körülbelül tíz méter a hintától), és megtetszett Dávidnak, ahogy a kis kavicsokat dobálom a vízbe, és milyen klassz hangja van, ahogy csobban. Ott kellett maradnunk. Először csak állva dobáltuk a kavicsokat, majd ülve is. A hullámok nyaldosták a cipőinket:) És közben úgy sütött a nap, hogy teljesen kijöttek a szeplőim!

Összességében fantasztikus napunk volt, délelőtt a Sea Life-ban voltunk, délután pedig nagyon nagyot sétáltunk a tengerparton, és a séta végén még pár új kis barátot is találtunk a játszótéren, akikkel Csirke focizott (még nem tud rúgni, csak dobni)