Nagyon be vagyok zsongva!
Mostmár tényleg-tényleg bármelyik pillanatban itt a tavasz! Tudom ez így április végén durván hangzik, amikor Magyarországon már rövidgatyában jár a Boti bölcsibe, mi még csak most vesszük le a kezeslábast meg a téli dzsekit tavaszira váltjuk.
Múlt héten már úgy vettem észre, hivatalosan is tavasz lett, mert láttam az első vizes hajú nőt a boltban. Odakint jó ha 10 fok volt...brrr...és minden nő csodálkozik, hogy miért olyan kevés a haja.
Pár napja pedig én is tavaszt hirdettem, levettem Bencéről a harisnyát, körülbelül szeptember óta most kedden volt először zokniban, harisnya nélkül. Kicsit furcsállotta, de aztán tetszett neki, hogyan a nadrág simogatja a lábát.
De miért is vagyok úgy bezsongva? Nagyon klassz és hosszú telünk volt. November óta folyamatosan volt hó, hetente havazás, és közben sem olvadt el, mert legalább -10, -15 fok volt, és ez kb. március közepéig tartott. A tenger is majdnem végig be volt fagyva, nagyon lassan olvadt fel, és akkor pedig olyan gyönyörű volt, mintha venne egy nagy levegőt, hogy végre elolvadt a jégtakaró, fellélegezhet és csodásan csillogott a napfényben.
Holnap Vappu, azaz május elseje. Egész Finnország erre készül, sőt májustól a boltok is nyitva lesznek vasárnap is! Vappu tiszteletére már lehet kapni epret, áfonyát (méregdrágán), újhagymát, újkrumplit. Szóval minden olyan nagyon friss és tavaszi. De ránk is fér egy ilyen hosszú tél után!
Vappu? Mi? Az egész nagy bulizás ma kezdődik. A végzős diákok meg fogják "sapkázni" Havis Amanda szobrát délután a kikötőben. A szobor 101 éves, de nem tudom mióta hagyomány, hogy az érettségizők által hagyományosan viselt fehér tengerészkalapot a fejére tegyék. Miután "megsapkázták" a szobrot elkezdődik a buli, tulajdonképpen az egész városban. Mindenki jelmezbe öltözve rohangál, iszik, és jól érzi magát. Másnap pedig minden folytatódik!
Mindenki aki teheti kimegy az egyik parkba, foglal magának egy fenéknyi helyet (mert nagyobb hely nem is jutna!), és élvezi az időt (reméljük jó lesz). Persze még nincs meleg, de itt a 15 fok is már ujjatlanos időnek számít. A kisgyerekek ilyenkor hagyományosan lufit kapnak (fólia lufit, nem simát), de, hogy miért azt nem tudom, és mindenki viseli az érettségi tengerészkalapját.
Tavaly előtt csak itt a szigeten voltunk május elsején, nem is tudtunk semmit az egészről, csak láttuk, hogy mindenki kalapban van, és boldogan sétál. Tavaly pedig elmentünk a legnépszerűbb parkba, a Kaivopuisto-ba. Többet nem megyünk, mert hatalmas tömeg volt, mindenki részeg/félrészeg volt, és taposták egymást az emberek. Idén valószínűleg csak itt a szigeten leszünk megint.
Szóval nagyon izgatott vagyok, már alig várom, hogy zöld legyen minden. A fű már elkezdett zöldülni, de még igazi rügyfakadás nem volt, a fák még csupaszok. Tudom, nagyon be vagyok gerjedve, de tényleg olyan hosszú volt a tél. Észre sem vesszük és nyár lesz, aztán hamar el is megy, augusztus végén megint vehetjük elő a sapkákat meg a dzsekiket, ilyen gyorsan elrepül a jó idő itt északon.
A Húsvétunk igen nyugisan telt. Beszerveztünk sok programot, de -mint mindig- a gyerekek, meg mi is betegek voltunk. Itt péntek is szabadnap, úgyhogy már csütörtökön elvittem Dávidot dokihoz, pedig már jobban volt, de ha nem viszem el akkor tuti hétvégére rosszabbul lesz, és akkor csak a kórházba tudjuk vinni. Szóval minden programot lemondtunk, és itthon kúráltuk magunkat felváltva. Dávid sokat hányt, Bence kevesebbet, Tamás kb. egy napot és éjszakát volt rosszul a hasával, én megúsztam egy délutánnal és egy éjszakával. Szombaton Dáviddal festettünk azért tojást amíg a többiek aludtak. Vasárnap meg persze lementünk ajándékot keresni, hátha hozott valamit a nyuszi. És persze, hogy hozott, pár lego-járgányt, hogy növekedjen a géppark. Nagyon élvezték a fiúk az ajándékkeresést. Boldogan feszített mindkettő az új tavaszi kezeslábasában. Bencére mondjuk kicsit nagy, de talán jövőre is jó lesz. Nagyon hideg volt, 1 fok körül, erős széllel, a Foreca szerint feels like -5, nem akar jönni a tavasz.
