november 28, 2007

Időhiány

Ez az, amitől szenvedek...
Semmire se jut időnk...Dávid túl későn kel, este túl későn fekszik. Ha ő elaludt, nekem egyszerűen szükségem van még egy kis ébrenlétre (esetleg drága férjemmel kettesben), hogy le tudjam vezetni a napot. Ergo mi még később fekszünk. Ebéd utánra rendesen elálmosodok, és alhatnék, amíg Dávid is alszik. Ehelyett most is itt ülök, és próbálom behozni a lemaradásom. És Dávid mostanában néha kihagyja a délutáni alvást, ami borzalmas, és olyankor kóválygok egész délután.
Szóval nagyon szívesen írnék ide is többet, a receptjeimet is szeretném rendezni, a karácsonyi lapokat is meg kéne írni...és sorolhatnám estig, de inkább elmegyek aludni.

2 megjegyzés:

norka írta...

Szerintem mindenkinek a legjobb, ha alszol, pihensz, a karácsonyi lapokat meg majd megírja a rozsomák! :)

Eszter írta...

Szoval akkor nem engem nem szeretsz, hogy nem valaszoltal skypeon? ;) Amugy mar ket uj receptet is feltettem! Te meg pihenjel, en is alszok, ha Jules alszik, tegnaptol pedig mar betegszabin vagyok itthon. De minden rendben. Puszi!