Ismerősöktől azt a tippet kaptam, hogy a tapiolai usziba menjünk, ezer éve Tamás is ide járt úszni, és van gyerekmedencéje illetve mélyebb úgynevezett terápiás medencéje, amiben ugyancsak meleg víz van.
Tamás magára vállalta Csirkét, végtére is ő is fiú, menjen csak a fiú öltözőbe. Egyedül csak a fürdőcipő nem tetszett neki, de ahhoz ragaszkodom, különben megcsúszhat a vízes földön. Szóval szerencsére minden simán ment, megtaláltuk a medencéket is.
A gyerekmedence egy kb. 3x3 méteres kis medence, legmélyebb pontján talán 60 centi mély, és 33 fok körüli a benne lévő víz hőmérséklete. Itt kezdtünk. Vittünk neki pár játékot is, mert nem tudtuk hogy fog neki tetszeni a dolog. Meg kell, hogy mondjam, nagyon bejött neki elsőre az úszás!
Kicsit később én átmentem a terápiás medencébe úszni. Itt voltak mindenféle vízköpők és víz alatti masszázsok, klassz volt! A víz itt mélyebb volt, nekem a legmélyebb pontján pont leért a lábam.
Dávid is utánam akart jönni, és a mély vízet talán még jobban is élvezte! A legérdekesebb az volt, hogy ösztönösen ráérzett az úszómozdulatokra, hasonfekve felfeküdt a vízre, a hasánál kellett kicsit tartani. És még a fülét is belemártotta egy idő múlva! Játszottunk kishajósat, úgy, hogy a korlátba kapaszkodott, és a lábával lábtempózott, dobálgattuk, simogattattuk a buborékokkal, és egyáltalán nagyon jól elszórakoztunk. Édes volt a kis meztelencsigám, néha úgy hozzánkbújt! Pont mint egy kismajom, csimpaszkodott. Akkor gondolom kicsit elfáradhatott.
Az volt az érdekes, hogy nem volt kötelező pelenkát ráadni, elég volt a fürdőnadrág is, mi ezt választottuk.
Mielőtt elmennénk hivatalos bébiúszásra még elmegyünk családilag legalább egyszer, hogy akkor is élvezi-e, aztán uccu neki, meghódítjuk a medencéket!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése