11

Tegnap észrevettem, hogy kibújt Csirkém 11-ik foga is! Jobb felső négyes, azaz az egyes örlője!

Túl vagyunk a felén!!! Huh

Hétvége

zabálom azt a pirospozsgás kis pofiját!!!

Klassz hétvégénk volt! Szombaton délelőtt itthon tettünk-vettünk, boltban voltunk, délután pedig meglátogattuk Klaus szüleit, Riitta pazar vacsorát főzött. Dávid is nagyon jól érezte magát, és nagyon sokat vacsorázott. Gondolom a társaság is meghozta az étvágyát, és finomak is voltak az ételek. Klauséktól kapott szülinapi ajándékot, és Riittáék is kikészítettek neki pár régi játékot, jól szórakozott. Vacsora után pedig "segített" Riittának a desszerttel, ami abban merült ki, hogy bement utána a konyhába, és megállás nélkl röhögtette magát. Igazán nagyon jól szórakoztak! Persze hazafelé Csirke elbóbiskolt, és ahogy hazaértünk kipattantak a szemei, pedig késő volt már. De utána jól aludt!

Vasárnap délelőtt pedig nagyot sétáltunk a tengeren. Mivel már nagyon régóta mínuszok vannak, volt mínusz 22 fok is, én is rámerészkedtem. Pedig évezredes régi félelmem a természetes jégen való mászkálás. Aztán annyira belejöttem, hogy haza se akartam menni, csak már majdnem megfagytunk. Kár, hogy fújt a szél!

A jég tényleg vastagnak tűnt, egész mélyen bemerészkedtünk. Valaki iglut is épített a jégből, ugyan tető nélkül. Sokan sportoltak is a jégen. Dávid is poklian élvezte, főleg azt, amikor Tamás hülyéskedett neki, nyulat játszott, és ugrált neki megállás nélkül. Hiába, úgy ugrálunk neki, ahogy ő fütyül:).

Utána gyors ebéd, csendespihenő, és már szinte vége is lett a hétvégének.

Amíg el nem felejtem: szombat reggel a boltban Dávid kiszúrt egy kutyát. Imádja a kutyákat, mindet meg kell néznünk, néha még követnünk is kell őket az utcán. Aztán a kuya meg a gazdája elmentek, Dávid nagyon szomorú lett. Annyira, hogy Tamás felültette egy autóra, ami ott van a bolt bejáratánál. Olyan automata autó, amibe ha pénzt dob be az ember, akkor berreg és mozog. Háát, mit ne mondjak, állatira élvezte Csirke a dolgot. Persz amikor körülbelül egy perc múlva vége lett, akkor még szomorúbb volt, mint előtte. Mostanában nem megyünk abba a boltba, 1€/perc, kicsit soknak találom.

Még azt is le kell írnom, nehogy elfelejtsem, mi Dávid másik kedvence. Imádja, ha ipi-apacsozunk. Nem tudom, így hívják-e, én így hívom. A szája elé kell tennem a kezem, mozgatni, és ő erre hangot ad. Mi régen ezt csináltuk, ha indiánost játszottunk. Imádja! Ő is csinálja magának néha. Azért is jó, mert nem egyszer ezzel hoztam ki a hisztiből, hasznos dolog!

És egyre többet jár! Csak a cipőjét veszi le mindig...grrrr

JÁR!

Immár elmodhatom, hogy jár! Persze ha épp a földön ül, és el akar indulni, inkább mászva teszi, de ha éppen áll, akkor járva indul el!
Ezen a videón épp a helyére viszi a zoknijaimat, köszönöm szépen!

Jár?

Hát komolyan mondom, nem tudom eldönteni, szerintem jár! Azt már írtam, hogy megtett másfél métert, hat lépést. De mára már odáig fejlesztette, hogy a hálószobából kijön a konyhába! Ez körülbelül hat méter lehet!
Azért még a mászást választja legtöbbször, de sokat jár is. És olyan büszke rá! Én is az vagyok!

SMS

Dávid ma elküldte élete első sms-ét!

Válaszolt egy sms-re, amit én kaptam anyukám egyik páciensétől, aki most itt tanul Helsinkiben. Kiválasztotta az angol nyelvű menüből a reply-t, beírta a szöveget, és már küldte is az üzenetet!

A szöveg a következő volt: Dgggg

Gondolom Rudi kicsit csodálkozhatott, amikor megkapta...

Anyajegy

Előjött Dávid első anyajegye! Már múlt hétvégén észrevettük, csak elfelejtettem leírni..... mert a Lia nem írt Cavintont... :)
A pici barna pötty a jobb felkarján van, majdnem a hónaljánál.

Dolgaink

Jó sok dolog foglalkoztat bennünket mostanában, elmondom:

-meggyógyulni végre! Már nagyon elegem van az itthonlétből-Dávidnak is elege van- ki akarok menni végre. Mondjuk most is épp mínusz 15 fok van, még a takony is az orrunkba fagy ha levegőt veszünk (legalább nem folyik,haha, ez vigasztaljon), na és ilyen hidegbe nem akarom hosszú időre kivinni Csirkémet. Látom szegényen, hogy pokolian unja az itthonlétet. Utálja az orrszívást. Szerencsére már elég naponta csak párszor szívni, nem kell szinte óránként. Az aggaszt, hogy már lassan 2 hete benne van a dologban, remélem már hamar meggyógyul!

Igyekszem izgalmasabbá tenni az itthonlétet, nem könnyű. Nagyokat birkózunk az ágyon, bújócskázunk, felfedezzük egymás testét. Ami a legjobban lekötiaz a kuki( a Tamásé is, az enyémet keresi, hihi ), a köldök, a has (hiába mondom, hogy oda már nem tud visszamenni, akkor is nagyon érdekli a hasam), és a lábak. Néha már magára mutogat. Ez olyankor történik, amikor épp kérdezget, hogy mi micsoda, és egyszer csak magára bök. Nézegeti is magát a tükörben, néha pofákat is vág, mintha kezdene rájönni a dologra, hogy az ő maga.

Ja, tegnap már körülbelül két métert is megtett kapaszkodás nélkül! Nagyon várom már, hogy járjon végre. Az álmom az, hogy majd nyáron együtt leslattyogunk a tengerpartra, a strandra, és együtt süttetjük hasunkat. Persze ő gondolom homokozni fog, én meg hasat süttetek, de mindegy.

A másik dolog a

-kocsivásárlás. Felpörögtek az események. Az opciók:

Toyota RAV4

Honda CRV

Én imádnám ha Ford Galaxyt vennénk, de az túl drága, a fapad verziót is alig tudnánk megvenni. Nekem még a VW Touran is nagyon frankó lenne, de arra 3-4 hónapot kellene várni, annyi időnk pedig nincs. Szóval maradnak a suv-ok. A Toyotának szerintem kicsi a csomagtere, a Honda 100 literrel nagyobb, de azt még nem láttuk élőben, meg kéne nézni. Ja, és a Honda csak automata váltóval van, nekünk jobb lenne a kézi, de majd megszokjuk. Utálok dönteni, pláne azért, mert egyik autó sem tetszik annyira igazándiból.

Érdekes, így leírva kevésnek tűnik ez a két dolog, pedig élőben sokkal többnek tűnik. Lehet, hogy inkább adhattam volna azt a címet is, hogy A két dolog, ami mostanában igazán foglalkoztat, de ez hosszú lenne.

pár mai kép:

Petíííí!




Fényképész lesz a szentem:

Pár régebbi kép az elmúlt napokból:

Dögrovás!

Dáviddal dögrováson vagyunk. Taknyunk-nyálunk egybe, hol lázunk van, hol nincs, (én ilyenkor nem rosszalkodok vele ellentétben), és egyébként is betegek vagyunk, mindenki hagyjon minket békén hangulatunk van. Én ezen még tudok uralkodni (mondjuk:)), de Dávid néha szörnyen viselkedik. Tudom, szegénykém rosszul van, de akkor is nehezen tolerálom néha. Főleg amikor épp robbanni készül a fejem.

Épp ezért maradt el Dávid 13 hónapos megemlékezése, mert már azóta betegek vagyunk, lassan egy hete. És alig eszik...pedig a kedvenc kajáit csinálom..

De egyébként minden rendben, megmaradunk.

A fontos hírek:

-10 foga lett Csirkének! Kibújt a jobb alsó négyese is! Immár két örlőfoggal büszkélkedhet!

-Jár? Eddig a rekord másfél méter volt, kapaszkodás nélkül! Mert kapaszkodva több is megy!

-Továbbra is próbálkozik a kanál használatával. Egyébként már mindent eszik, tejet is kóstolt, és véletlenül kagylót is, pedig azzal még vártam volna. De a boltban MINDIG neki KELL először megkóstolnia, amit kínálgatnak. És kagyló volt paradicsomos mártásban, imádta. Igazi fogyasztó lesz belőle, ha nem vigyázok.

-Egyre eszesebb. Nyílik az értelme.

-Új kedvence van, vagyis inkább az első kedvenc plüssállata Peti. Teljes nevén Panda Péter, aki szombat óta lakik nálunk, előtte a Toys R Us-ban lakott. Egyszerűen szerelem volt első látásra. Először nem akartuk megvenni, mert ugyanúgy örült a Micimackónak is, de aztán meglepiből visszarohantam a pénztártól, és megvettem neki a pandamacit. Azóta ha meglátja sikítva örül neki, naponta többször is. Néha pedig szimplán elvigyorodik, a hálószoba felé néz, és várja, hogy hozzam ki Petit. Tegnap velünk ebédelt Peti, ennyire fontossá vált. Még sose kötődött semmihez így.

Bárcsak már meggyógyulnánk, és mehetnénk játszóházazni, trécselni a kismamákkal, kirakatokat nézegetni a városba...

Dávid eszik

megpróbálok videót feltenni......remélem sikerül, jó szórakozást!

Mozgalmas nap

Tegnap állati mozgalmas napunk volt.

-Mínusz 19 fok volt, ami önmagában sem semmi. Mondjuk ma mínusz 22-re ébredtünk

-Csirke Úr kanállal ette a joghurtot, egyedül, és nem lett minden tiszta joghurt!

-Utána pedig egyedül öblítette le egy kis vízzel, pohárból, teljesen egyedül, és nem borította magára, kicsit sem!

-Lépked, egyet-egyet egyedül. Ma egészen 3 lépésig eljutott, a kezében levő kekszbe kapaszkodott, aranyos volt nagyon!

-9 fogú lett! Tegnap észrevettem, hogy áttört a bal alsó egyes örlője! Viszont ma észrevettem, hogy van valami a kis fogon, talán elszineződés, ne tudom, remélem csak az ínyének a maradéka. Nem engedi persze megnézni. Majd az idő eldönti.....remélem csak az ínye az

-Ez mai esemény: voltunk fodrásznál, válig érőre vágattam a hajam. Nagyon sokat vágott a lány, hátul majdnem 20 centit. Szerintem jó lett.

BWA & nokia playgoup

A BWA jelentése: British Women Association (Brit Nők Társasága). És ők rendeznek játszóházakat a nokia rekreációs központjában.

Ide is, mint a mafia mums-hoz, az interneten jutottam. Igazából a két banda összefügg, sokan járnak mindkét helyre. Minden péntekenként van a találkozó. Tehát a hét vége felé besűrüsödött a programunk.

A játszóház reggel 10-12-ig van. El kellett indulnunk 9-kor, hogy biztosan odaérjünk, két busszal kellett menni. Szerencsére gyorsan jöttek a buszok, nem kellett sokat várnunk, és hamar meg is találtam, hogy hova kell menni. A nagy nokia felirat, ami a ház tetején volt kicsit segített az odatalálásban:).

Bementünk, kértünk belépőkártyát és megkerestük a másik épületet. Sikerült bejutni, cipőt le (sejtettem, hogy ez lesz, majdnem lefagyott a lábam, legközelebb viszek papucsot), majd be az előtérbe. Maga a játszóház bent volt a tornateremben. Óriási tornaterem, tele játékokkal. Már páran odaértek előttünk, ők már kipakolták a játékokat. A nagyobb gyerekek már bringán (3 kerekűn) kergették egymást körbe-körbe, a kisebbek a mamájuk vonzáskörzetében a középre leterített polifoamon játszottak. A mamák is középen voltak, trécseltek. Elsőre csak egy ismerős volt, aki ott volt csütörtökön is, ha leszámítom azt a holland nőt akivel hosszasan leveleztünk egész héten, és aki nagyon segítőkész volt, sokat segített beilleszkedni.

Csirkém egész hamar feloldódott, elmászkált mellőlem, imádta az új játékokat. Sokat mozgott, ismerkedett a többi gyerekkel. A pici babák nagyon érdekelték, nemhiába, imádja Botit.

Majd 11 körül elmentünk a szomszéd szobába kávézni, teázni, megetetni a lurkókat. Voltak kekszek és kalács, meg némi innivaló. Az evés-ivás elhúzódott elég sokáig, utána már nem sok idő maradt játszani, nekiálltunk pakolni, irány haza!

Hazafele úton nem volt szerencsém az átszállással, vártam legalább fél órát (megfagytam, nem így készültem), és még így sem a közvetlenül hazajövő buszra szálltam, hanem egy olyanra, ami idehoz a szigetre, de még buszozni vagy sétálni kell hazáig. Lefagyva inkább a buszozást választottam.

Hazaértünk, megebédeltünk, és utána Dávid óriásit horpasztott. Nagyon klassz nap volt, megyünk ide is a jövő héten is!!

M&M's, azaz The Mafia Mums

Nem akartam eddig elmondani, nehogy elkiabáljam, de végre találtam hozzám hasonló embereket. Nnna, ez furán hangzott. Szóval, kismamák, itt élnek Helsinkiben, és nem finnek, pont mint én, így értettem azt, hogy hozzám hasonlók.

A találkozó minden csütörtökön van a Stockmann hatodik emeletén lévő kávézóban. Mintha pont erre a célra lenne kialakítva a kávézó egy része. Van gyerekmozi, puffok, asztalok és sok etetőszék.

Volt 7-8 anyuka, az egyik két kisfiúval, a többiek 1-1 gyermekkel jöttek. Az egész dolognak az a lényege, hogy találkozunk, trécselünk, és közben mindenki meg is ebédel. A kölkök is élvezik a társaságot és a mamák is, és még jól is lehet lakni. (mi most nem ettünk, mert itthon ebédeltünk)

Megyünk jövő héten is!!

Ééédesem imádja az uborkát!