Nnna, megpróbálok ideférni a géphez egy post erejéig... Ebből is látszik mennyi időm van mostanában... Próbálok változtatni a napirendünkön, nem délután, hanem délelőtt sétálni, de nem nagyon válik be a dolog. (kis adalék: ma 9.01-kor kelt fel a nap, és 15.17-kor fog lemenni. Ezért szeretnék inkább délelőtt sétálni, míg világos van. Ebéd után már kezd sötétedni.) Az egész napirend változással csak az a baj, hogy ha délelőtt sétálunk, akkor eddig délután képtelen voltam elaltatni, és akkor megy a hisztizés egész este. Egyszóval sehogy se jó. De nem aggódok, majd kialakul, és egyébként is, már kevesebb,mint 20 nap, és onnantól már csak világosodni fog!! Éljen az optimizmus!!

Múlt csütörtökön Csirkével voltunk a Scandic Continental hotelben karácsonyfát díszíteni! Végre egy olyan társadalmi esemény, amire mehettünk mi is!! Ez egy minden évben, a helsinki nagykövetségek között megrendezett verseny volt. A nyertes fát kiállítják a hotel halljában, és az lesz a hotel fája. Nem borzolom az idegeket, sajnos nem mi nyertünk, még helyezést se értünk el. De - ahogy mondják - a részvétel a fontos! Sajnos mi késtünk egy órát (részben mert Csirke aludt, és egyébként is másfél óra mire az egész bolhacirkuszt összepakolom és el tudunk indulni, másik részben azért késtünk,mert a Tontinak beugrott valami hiperfontos munka tegnapra, és busszal kellett mennünk.) Tamás kollégái nagyon szépen feldíszítették a fát, mi csak bámultuk, illetve Csirke pár díszt levett és arrébb tett vissza:))

Viszont nem is ez volt a lényeg, hanem az esti fogadás! Csodák csodája arra is mehettünk Dáviddal. Az első alkalom, ahová el tudtunk menni! A kajáktól annyira nem voltam elájulva, de a társaság jó volt! Dávidnak nagyon ízlett a kacsamell, nekem pedig a karácsonyi sonka (ez valami itteni tradícionális kaja lehet). Beadtuk a ruhatárba Dávid kabátját, és amikor Tamás kikérte, a ruhatáros nem hitt a szemének a pici dzseki láttán, vicces volt. Ja, a belga fa nyert, amin belga pralinéből készült díszek voltak. Szépek voltak! Szívesen meg is kóstoltam volna, de persze nem lehetett. Kiváncsi vagyok, mennyi fogyott el, míg díszítettek....nálunk fogyott pár szaloncukor. Egynek a papírját Csirkém is kóstolta.

Ha már Csirkénél tartunk. Mostanában igazi kis pukkancsként viselkedik! Ha nem vele foglalkozunk egy percre, máris parádézik. Erről sürgősen le akarom nevelni.

A mászást immár tökélyre fejlesztette, pillanatok alatt a lakás egyik végéből a másikba "rohan", és mindennél feláll. Mostanában leginkább a lábunknál szeret felkapaszkodni, senki nadrágja nincs biztonságban, lehúzza! És a legaranyosabb: puszit akar adni! Én ilyenkor kicsit rettegek, mert ki tudja nem lesz-e harapás a vége, de nem bánom. Ilyenkor mindig nagyra nyitott szájjal közeledik, én odatartom az arcom, ő hozzáér, néha a nyelvével is. Néha pedig harapás lesz a vége, de ritkán. Utána meg persze folyik rólunk a nyál, de olyan ééédes, és annyira boldog utána, hogy puszit adott. Mindig a szánkra akar adni, szerintem azért,mert tőlünk is ezt látja. Megveszek a kisfickóért! De a nagyért is!

Lehet, hogy veszünk új autót, Csirke épp próbálgatja a sebváltót:)