június 25, 2011

Dávidszáj

Játszanak a gyerekek valami szokásos fiúsat, sárkányos-űrhajós-kalózos-cowboyosat, és Dávid egyre csak hajtogatja, hogy majd jön a Ronaldo és akkor baj lesz, meg ezmegaz, meg rettenet ha jön a Ronaldo. Gondoltam magamban, hogy biztos a fociedzésen hallotta a nevét, mert itthon nem szoktuk Ronaldot emlegetni még havi szintem sem, pláne nem ilyen kontextusban, mintha ő valami hatalmas romboló valami lenne.
Erre megkérdezem, hogy mi ez, és ő azt mondja, hogy
hát ronaldo mama, tudod, forgószél! :D

Ja, mondom az tornádó!
oké, jön a tronáldó és mindent lerombol!

Bence



Bencuskám nagyokat lépdel előre! Nem is olyan régen elkezdtem vele is a szobatisztaságot tanulni, tényleg, csak pár hete intenzíven. Kb két nap után nem kért nappalra pelenkát. Akkor az első két napon volt 2 kakibaleset, azóta nem, és szerintem holnap este már nem fog pelenkát kapni, vagy az is lehet, hogy már ma se adott rá a Tamás, nem is tudom.

Boldogan pisil le minden növényt, még ma is a Clark Ádám téri körforgalom kellős közepén :D, és ha valahol vagyunk akkor is nagyon ügyesen megvárja amíg a wc-re érünk, azt hiszem én jobban szoktam aggódni mint ő. Ja, és amint a képen is látszik, nagyon büszke magára, és mi is rá!

Gratulálok Drágaságom, nagyon ügyes vagy!!!



Sajnos van rossz hír is vele kapcsolatban, az oviba sajnos nem vették fel, de még reménykedünk, hátha mégis vannak csodák! A remény hal meg utoljára...

június 01, 2011

Szolgálati

Hírek a bőrnadrág utcából???? Már rég nem is lakunk ott...Még gondolkodom az új címen

Szt. Orbán

Szombaton Monoron voltunk. Tamás egyik barátjának és a családjának van ott egy pincéje, őket látogattuk meg. Nem először voltunk, de magunktól nem találtunk oda. Szent Orbán napja volt, ami nagy pince bulit jelentett, és azt, hogy nagyon sok pince nyitva állt a nagyközönség számára. Mi pincéket nem nagyon látogattunk, inkább csak a Tomiékéban voltunk, bogrács gulyást ettünk (hihetetlenül finom volt!), a gyerekek játszottak, a pasik henyéltek (ofkorsz). Sétáltunk egyet a kilátóhoz, ahonnan még Ferihegyet is látni lehetett! Természetesen a fényképezőben lemerült az aksi...

Nagyon klassz nap volt, igazán jól érezte magát mindenki, este kb 8-ig maradtunk, a gyerekek hazafelé elaludtak szerencsére, nagyon fárasztó volt nekik.

Másnap volt gyereknap, de szégyenszemre nem csináltunk semmit, mert csak itthon akartunk lenni. Tamás pénteken éjfél körül ért haza Brüsszelből, egész szombaton nem voltunk itthon, kellett a pihenés.

Persze azért nem lustiztunk, gazoltam a veteményest (bizony!), Tamás füvet nyírt, lebicajoztunk a Trendl-házba kajálni, mozgalmas hétvége volt!

Zsebi, Bulcsú, Dávid és Bence:









Scarface Milán



Kábé két hete klassz délutánom volt...NOT!



Mimikém a járását próbálgatva lelépett a teraszról, 1 azaz 1 lépcsőfokot...nem kellett volna. Ugyanis még nem tud lépcsőt járni egyedül, leesett, és jól megütötte az arcát, ahogy az a képen látszik. Nagyon sírt szegénykém, kapott cict, hogy megnyugodjon. Kb. 1 perc elteltével már nyugis volt, amikor egyszercsak meghallom a Dávidot, ordított és nyüszített, hogy SEGÍTSÉG!!! Bence hívd azonnal a Mamát!!!! Mimit lefejtettem magamról, rohantam, és megláttam Okoskámat, ahogy felmászott az előző bejegyzésben látható támfalra, csak oda ahol a fal van, és nem tudott miben megkapaszkodni. Ahogy odaértem elkezdtem felmászni, lejjebb tettem a lábát ő meg leesett, és én elkaptam! Hadd fényezzem magam, mert Dávid cirka 25 kiló, és mégis elkaptam, és nem estünk le! Persze más kérdés a derekam...mindegy, megúszta egy az egész lábszárát beborító horzsolással. Őt azzal sikerült megnyugtatnom, hogy holnap eldicsekedhet az oviban, és úristen mennyire vérzik, nagyon durva.

Lényeg a lényeg, cirka 3 percen belül lett 2 vérző gyerekem a háromból, nem jó arány...Bencuskám meg csak nézett közben, hogy mi történt.

A bibik azóta begyógyultak, azóta mindketten sokkal óvatosabbak, szerencsére.