július 31, 2008

Turku megint

A múlt hétvégét Turkuban töltöttük. Tamásnak pénteken volt egy kis dolga, és mi elkísértük, és akkor már foglaltunk szállást is. Nyaraltunk egyet.
Volt a folyóparton egy kultúrális rendezvény, ami Szegedet mutatta be. Pénteken 1-kor volt egy szeminárium, Tamás azon vett részt, míg mi néztük a kézművesek portékáit.
Volt mézeskalácsos, csuhébaba készítő és gyékényszövő. Volt még merített papír készítő is, de velük nem ismerkedtünk meg. A többi néni angyali volt a Dáviddal, még akkor is, amikor bemutatkozott, mint Bakker Néni. Kaptunk egy csomó ajándékot tőlük, nem engedtek fizetni, nagyon kedvesek voltak.
Ott is ebédeltünk a folyóparton, lehetett gulyást kapni és magyar kolbászt, no meg pizzát. Vettünk mindből, és mindenki mindent meg is kóstolt. A kolbász nagyon fincsi volt, a gulyás nem annyira, nem sok köze volt az eredetihez, a pizza pedig felejthető. Amikor Tonti minden hivatalos dolgot elintézett még hallgattuk kicsit a cigányzenét, és elmentünk a várba.
Lejártuk a lábunkat, de az mindig megéri! A vár nagyon szép! Kicsit szaladgáltunk az udvarban, majd bementünk, de csak az egyik felét tudtuk megnézni, mert késő volt. De így is láttunk szobákat, börtönt, és még sokmindent.
Így is este 7 lett, mire a hotelbe értünk.Mivel Dávid nem aludt napközben sürgősen vacsora után néztünk. Az étteremnek a medencékre volt kilátása, úgyhogy kis játszóházazás után nem tudtuk kihagyni a fürdést se. Nem tudom, hogy Dávid hogy bírta az egész napos kemény strapát! Ráadásul közben megérkezett a nyár is Finnországba, legalábbis Turkuba, és nagyon sütött a Nap, meleg volt, tikkasztó.
Másnap egész délelőtt a medencékben voltunk. Ott is ettünk, mivel a medence partjáról nyílt egy Hesburger (hambis hely), és Dávid megrögzötten hamburgert akart enni sűdkunkival meg kecsappal. Kicsit tudják mi kell a kölköknek, még ki se kell mozdulni, egyenesen a medencéből mehetsz a hambiért.
Aztán délután megint "piacoztunk". Odaadtuk a népművész néniknek az kis ajándékokat, amiket vettünk nekik a várban, amiért olyan sok ajándékot kaptunk, erre adtak még.
Vasárnap délben kellett elhagyni a szobát, mi pedig ki is használtuk az időt, és pancsoltunk még nagyot délelőtt, aztán irány haza!
Bence az étteremben:


A fiúk a várban, mint két tojás, nem?


Én a fiúkkal a várudvaron:




Fiúkkal a börtönben:


Tamás a rácsok mögött:


Dávid szaladgál a várudvaron:

A gyékényszövő néni, Török Gizella, www.torgiz.hu :



A csuhébabák, és egyéb holmik, Jójárt Rozália készítette őket:

És a mézeskalácsok, Jellinek Márta készítette őket, www.nepmuvesz.hu :

Bence totál tikkadtan: a nyári sapija a kocsiban maradt...nem számítottunk ilyen melegre, de a Nap ellen kellett valami a fejére.


Dávid mosolyog a kamerának: :)))

Az út pedig gyönyörű volt!!


Fodrászat


Csütörtökön voltam fodrásznál!!! Igen, mert másfél évente én is megérdemlem!
De az igazi apropó az volt, hogy a terhesség miatt elöl egy kb. 2 centis sávban kissé...khm... kikopaszodtam, és azzal akartam valamit kezdeni. Dáviddal ugyanez volt, szinte már vártam, hogy mikor hullik ki a hajkoronám fele.
Vágattam bő 15 centit a hosszából, és kis frufrut is, hogy takarjon. Ez a kép nem a legelőnyosebb, de a lényeget mutatja. Igen, csoki van a szám alatt... és a kedves férjem nem szólt, mert vezetett. Ejjjj :)
Kérdeztem a fodrászt az ősz hajszálak ügyében, de megnyugtatott, hogy csak kb. 8-at talált. 30 felett nem is rossz, heh? Szóval még nem kezdem el pánikszerűen festeni a hajam.

Dávid fejlődése

Dávid az utóbbi körülbelül 2 hétben döbbenetes fejlődésen ment át. Nagyon sokat változott, és emiatt sokat változtak a hétköznapjaink is. Pozitív irányba!!
-Eddig nem lehetett neki csak egész rövid meséket olvasni, most pedig kifejezetten ő kéri napjában többször is, hogy olvassak neki Thomas-t, most épp Thomas mániában vagyunk.
-Sokkal érdeklődőbb, odafigyel arra amit mesélek neki, ha érdekli persze. Voltunk például Turkuban, a várban, és figyelmesen végighallgatta amikor elmeséltem neki, hogy régen ilyen házakban éltek az emberek, és miben más, mint a miénk, és vissza is kérdezett. Talán elkezdődött a miért? korszak, csak ő nem miértet mond, hanem: azért szomorú a Thomas? Magyarul: Miért szomorú a Thomas?
-Elkezdett mosolyogni a kamerának, ami sokszor inkább csak vicsorítás, de olyan ééédes! És ha elmulasztotta, akkor új képet kell csinálnom.
-Megkér, hogy fényképezzek le dolgokat neki.
-Talán kevésbé féltékeny, viszont néha kicsit bántja a Bencét, amit autóelvonással próbálok megtorolni, de még nem igazán hatja meg a dolog. Egyébként imádja az öccsét.
-Ritkán alszik napközben
-A játéka sokat fejlődött. Elkezdett szerepjátszani talán, és néha rajtakapom, hogy párbeszédeket mond. Nagyon sokáig elvan magában.
-Nagyon ügyesen színez, és rajzolgatni is elkezdett. Az eddigi első és egyetlen kivehető rajza egy bogár volt, egy ovális, amiből kijött 5-6 vonal, amik a lábak voltak. Persza autógumit (kört) nagyon ügyesen rajzol már egy ideje.
-Egész nap beszél. Visszadumál. Viccesen veszekszik velem, hogy nem repcsi, hanem helikopter repült az előbb. Már nem csak ismétel bennünket, hanem kombinál is. Egyik este épp csikiztem az ágyon, amikor egyszercsak megszólal: Jajjj Te!! Azt hittem leesek az ágyról.
-Tudja a finn köszönéseket, és használja is. Remélem az angollal is hamar megbarátkozik.
-Kiválasztja a ruháit.
-Legújabb mániája az, hogy mindenről megkérdezi, hogy hol vettük, kitől kaptuk.
-Sokkal "normálisabb" lett abból a szempontból, hogy nem utasítja el rögtön az új dolgokat.
-És ami talán a legnagyobb mérföldkő: azt hiszem, elválasztotta magát!
Így, 2 és fél évesen és cirka 3 hetesen. Minden nap kér cicit, de valamivel sikerül elterelnem a gondolatait. Tegnap nem sikerült, és kapott cicit. Először csak játszott vele, és nagyot röhögtünk, hogy már el is felejtette, hogy hogy kell, aztán rájött, de már nem volt olyan ügyes. Azt hiszem a lényeget tényleg elfelejtette. Persze azért kéri minden nap. Szomorú is vagyok, meg nem is. Lezárult az életünkben egy nagyon boldog időszak. Persze majd jönnek új boldogságok is, ahogy jönnek is, de ugyanazt a meghitt bensőséges hangulatot semmi más nem tudja visszaadni, amikor csak mi ketten vagyunk az egész világon egymásnak. Sajnálom, ha már nem fog többet az ölembe kucorodni, cicit kérni, és egy pillanat alatt úgy megnyugodni, ahogy csak a szopástól tud. Az élet megy tovább, ő is növekszik, jövő héten kezd az oviban, és legközelebb majd azon kapom magam, hogy a szalagavatóján pityergek, ahogy most is.
Imádnivaló kis ember!

július 29, 2008

Gyerekszáj

Egyik nap esett az eső. Tamás és Dávid kimennek focizni, Tamás az ajtóban megszólal:
Esik az eső!
Erre Dávid:
Bakker!
Egyik nap beszélgettünk épp és elkezdte mondani, hogy nem tetszik Dávid. Erre megkérdeztem, hogy akkor hogy hívjuk, erre azt felelte, hogy Bakker Néni. De hogy honnan a csudából szedte azt nem tudom! És ha idegenek kérdezik, akkor is ezt válaszolja.....mit képzelhetnek rólunk...
Még otthon (majd az útról is akarok írni, csak nincs időm), szóval még otthon vettünk egy felfújható ugrálóvárat. Bent van a gyerekszobában, és Dávid elég gyakran használja, szinte hallom ahogy megkönnyebbülten fellélegeznek a rúgók az ágyunkban. Szokta kérni, hogy menjünk vele ugrálni, mert az oldalfala azért nem olyan stabil, végtére is csak felfújható dologról van szó. Egyik nap ebéd után is beszalad a gyerekszobába, és kiabál: Papa, jön ide! (Papa, gyere ide!), Papa jön ide ugrálóvárba!! És még vagy 15-ször. Mi pedig mindig válaszolunk neki, hogy mindjárt megy a Papa, csak eszik még. Pár pillanat szünet után kiabál: TAMÁS!!! :)))))
És azóta is, ha a Papa nem reagál gyorsan, akkor elkezd Tamás-t kiáltani.

július 24, 2008

Babakocsi

Tegnap egy ilyen boldog tulajdonosai lettünk, csak a miénk halványzöld. Ma fel is avattuk a fiúkkal, és bevált!!!!

Átfordulás

Ma megvolt a hátról hasra!!! Pont lemaradtam róla, csak az eredményt láttam. És leteszem valahova és 5 perc múlva tuti fél méterrel arrébb van.

július 22, 2008

Bence 5 hónapos!

Szóval tegnap lett 5 hónapos!
Úgy volt, hogy tegnap megyünk védőnőhöz, de megbetegedett, így ma voltunk. (eddig egyszer sem voltunk ugyanannál a nőnél...)
Az adatok: 7645 gramm,
66 centi.
Ez a mai védőnő azt hiszem egy igazi régi vágású nő volt. Megmutatta nekem Bence növekedési görbéjét, és úgy találta, hogy a hosszúság-növekedése kissé lelassult, ezért szorgalmazta a mielőbbi hozzátáplálást, főleg a húst (?). Kifejtette, hogy persze-persze jó dolog a szoptatás, de jobb lett volna már elkezdeni 4 hónaposan a főzelékeket, mert nem elég a tej.
Nem akartam arcon röhögni, ezért inkább türelmesen végighallgattam. Tamás hangosan röhögött, amikor elmondtam, hogy Bence nem növekszik eléggé.
De hagyjuk a száraz tényeket, milyen is a kis fickó akit ezek a számok takarnak?
-nagyon eleven,
-nagyon vidám-egész nap röhögcsél, kacarászik, mosolyog, nevet. Dávid és én kapjuk a legragyogóbb mosolyait, ha rég látta Dávidot, és újra látja akkor örömében néha nevet is,
-forgolódik, jobbra-balra, hasról hátra (ritkán), és hátról hasra majdnem,
-gőgicsél,
-nagyon fogzik szegénykém, amit csak ér azt a szájába dug, harapdál, rágcsál. Alul már látszik, hogy hol fognak kijönni a fogai,
-a kezeivel nyúl, megfog, majdnem teljesen pontosan,és ha megfogta nem engedi el,
-kedvence egy narancssárga tehénkés rongy, finom puha
-mindig figyeli mit csinál a bátyja, menni akar utána,
-ülni akar
-pár napja úgy látom, szívesen ülne köztünk az asztalnál, de még sajnos nem tud, csak a pihenőszékben,
-mosolyog a tükörképének
-majdnem teljesen kihullott az eredeti haja, de alatta van az új. Nekem ez teljesen újdonság, Dávidnak nem hullott ki a haja,
-egyenlőre nagyon társasági, remélem nem is fog megváltozni
A napirendje megváltozott kicsit az elmúlt héten, mivel mindketten betegek, és ez felborította. Általában 2-4 óra ébrenlét után fárad el és szeretne aludni. Most, hogy beteg csak 20-30 perceket alszik, de egyébként 1-1,5 órákat szokott. Amikor ébren van, rág, rág és rág, szabadidejében rágcsál valamit, és még rágni is szokott:) Nagyon szereti Dávid régi babatornáztatóját (vagy mit), amit lábbal és kézzel is lehet "hajtani", hogy hangot adjon. Amikor nem rág, olyankor árgus szemekkel figyeli mit csinálunk és részt akar venni benne, és közben hintáztatja magát, ha a pihenőszékben van.
Még mindig az anyatej a kedvence:)