Dávid ténykedései

Dávidnak van pár új szokása, aranyos ügyködése. Le kell írnom, nehogy elfelejtsem!

Reggelente, amíg én zuhanyzok, el szoktam barikádozni az előszoba folyosót, hogy Dávid csak a fürdőszoba és a gyerekszoba között mászkálhasson (a két szoba egymással szemben van). Pár napja tök fölöslegesen teszek oda bármit is, mert szétszedi könnyedén még a legrafináltabb torlaszom is.

Ez a torlasz körülbelül 3 percig tartott. Ezek után tegnaptól nincs torlasz, szabadon mászkálhat, én pedig villámgyorsan zuhanyzok, mert féltem. Tegnap, míg én mosakodtam, ő rámcsukta az ajtót, és lekapcsolta a villanyt. Én pedig csak néztem odabent. Persze aztán be kellett engednem. Mert hiába ott a nagy szabadsága, neki azért ott kell lennie a zuhanykabin ajtajánál, hogy tudassa velem, hogy már túl régóta vagyok a víz alatt.

Kedves szokása, hogy minden reggel hoz nekem egy vagy több pár zoknit. Természetesen azt fel is kell vennem.

Mindent ért, amit mondunk neki.

Imád hintázni. Tegnap előtt nem volt szabad hazaindulni a strandról, amíg nem hintázhatott még egyet. És meg akarta fogni a vadkacsákat, de azok féltek tőle.

Alig eszik pár napja, megint jön a foga, és taknyi is mellé.

Ide-oda hurcolássza a dolgait a lakásban, és még sokára is emlékszik, hogy mit hová rakott.

Nagyon élvezi a járást!

És nagyon nagyfiús lett.